Esettanulmány

A rossz célcsoport meghatározás tanulságai voltak:
• Az ügyfél alkalmazott ismérvek alapján történő célcsoport meghatározás nem volt elég hatékony, mivel bizonyos ismérvek változtak
• A folyamatos változás miatt a fogyasztók felé történő kommunikáció nem lehetett koherens, nem volt lehetőség hosszú távú projectek, hűségprogramok tervezésére, lebonyolítására. Nem volt követhető a fogyasztók célcsoportok közötti mozgása, az egyik célcsoportból a másikba „ugráltak” egy-egy ismérv megváltozása miatt
• A fogyasztót mindig más, messze nem következetes vagy releváns ajánlatokkal céloztuk, ami csak növelte az amúgy is magas reklámzajt, viszont csökkentette a fogyasztó identitását


Javaslataink alapján létrehozott célcsoport szegmentáció:
• A célcsoportok fogyasztók promóciós története és aktivitása alapján történő elsődleges létrehozása, majd – igény esetén, vagy a promóciós célok alapján - változók szerint történő alcsoportokra bontása
• Az ismérveket igaz hamis állítások segítségével vizsgáljuk. Amit úgy tekintünk, hogy értéket képvisel márka szempontból, arra pontot adunk. Ezt a ponthalmazt összegezzük, és a kapott érték mutatja meg a fogyasztó márkához fűződő viszonyát
• A fogyasztó mozgása folyamatosan figyelemmel kísérhető, így még a változás előtt felismerhető egy másik márka felé történő elmozdulás, vagy a márkahűség erősödése/csökkenése, ami lehetővé teszi, hogy időben megalapozott és a céloknak megfelelő üzleti döntések születhessenek
• A fogyasztók márkához fűződő viszonyát jelző értékek nem feltétlen a fogyasztó válaszai alapján generálódnak (ezért kevesebb torz adatot generálnak), hanem az indirekt viselkedést is figyelembe vesszük
• Az értékek automatikusan generálódnak, minden releváns kontakt rögzítését követően.
• Lehetőség nyílik a promóció céljának megfelelő, pontos célcsoport meghatározásra.